Tőzegmoha fajok ökofiziológiája

Tőzegmohafajok mikrohabitat preferenciáinak ökofiziológiai háttere

Régóta ismert tény, hogy egy tőzegmohalápon található különböző tőzegmohafajok más-más élőhelyen jelennek meg. Más fajok a dominánsak a különböző típusú láperdőkben (carr) és a különböző nyílt élőhelyeken. Ez utóbbi élőhelyeken a tőzegmohafajoknak nem csak horizontális, de vertikális elkülönülése is megfigyelhető. A tőzegmohás zsombékok tetejét (hummock) más fajok kolonizálják, mint a semlyékeit (hollow), ill. a kettő közötti átmeneti zónát, a zsombékok oldalait.

Kutatásunk célja megállapítani,
1.,hogy milyen különbségek mutathatók ki a vizsgált tőzegmohafajok
- fotoszintetikus aktivitási tulajdonságai és
- a pigment összetételei között
A különböző makro- és mikrohabitatokban,
- jó vízellátottságú állapotban,
- kiszáradás – újranedvesedés során,
- fagyás – felengedés során
2., hogy mindezek milyen mértékben függenek össze a különböző tőzegmohafajok habitatpreferenciájával.

Vizsgálatainkat in-situ körülmények között hazai és nyugat-szibériai tőzegmohalápokon (Sphagnum-dominated mires) valamint ex-situ körülmények között a botanikus kertben és az intézet labotratóriumában végezzük.

Célszervezeteink
- Nyugat-Szibériában:
Sphagnum fuscum, Sphagnum capillifolium, Sphagnum magellanicum, Sphagnum centrale, Sphagnum papillosum, Sphagnum riparium, Sphagnum fallax, Sphagnum angustifolium, Sphagnum russowii, Sphagnum fimbriatum ssp. fimbriatum, Sphagnum teres, Sphagnum squarrosum, Sphagnum warnstorfii, Sphagnum balticum,
- A Beregi-sík lápjain:
Sphagnum palustre, Sphagnum angustifolium, Sphagnum fallax, Sphagnum flexuosum, Sphagnum magellanicum, Sphagnum teres, Sphagnum squarrosum és a Sphagnum fimbriatum subsp. fimbriatum.
Kutatásunk eredményeként a vizsgált lápok vertikális és horizontális tőzegmoha pigment-struktúra térképeinek megrajzolása mellett a vizsgált tőzegmohafajok kiszáradás-tolerancia csoportokba sorolása történhet meg.

Résztvevők:
Fogarasi Gábor predoktor
Dr. Péli Evelin
Dr. Nagy János
Dr. Csintalan Zsolt
Bodorné Dr. Juhász Anita

Projektek:
- Investigations of syn-dynamical processes for conservation of natural value of the Sphagnum-mires on the Bereg-plain. Code: K-36-02-00138H, Archives of KVVM. Budapest. 2003
- Vegetation maps of Báb-tava, Navat-patak, Nyíres-tó, Zsid-tó, Kis-tó, Nagy-tó and Hamvas-tó. The detailed description of their plant communities with the list of the plant species. In: Magura, T. (eds) „Complex habitat rehabilitation of the Central Bereg Plain, Northeast Hungary” Archives of HNP Dir. Debrecen.
- 2005-2007 – Magyar-Orosz bilaterális -akadémiák közötti- együttműködés: ’A nyugat-szibériai vegetációk ökológiai és ökofiziológiai vizsgálata egy É-D-i transzekt mentén, kiegészítve nagy térléptékű modellezéssel és néhány szibériai kiszáradás-tűrő mohafaj emelt légköri CO2 szintre adott hosszútávú válaszaival’
- 2008-2010 - Magyar-Orosz bilaterális -akadémiák közötti- együttműködés: ’Biológiai komponensek dinamikájának és újraképződésének változásai különböző klimatikus körülmények között Magyarországi és Oroszországi ökoszisztémákban’

Publikációk:
1. Fogarasi, G., Nagy, J. (2010): Szibériai tőzegmohalápok cönológiai felmérése és zonációiknak lehetséges ökofiziológiai okai. Botanikai Szakosztály, 2010. április 12.
2. Cserhalmi, D., Nagy, J. (2008): Overview on the flora and vegetation of a Bereg-mire: a relict habitat in a special area of conservation. Cereal Research Communications 36: 1311-1314.
3. Nagy, J., Molnár, A., Cserhalmi, D., Szerdahelyi, T., Szirmai, O. (2007): The aims and results of the nature-protection management on the north-east Hungarian mires. Cereal Research Communications 35/2: 813-816.
4. Fogarasi, G., Nagy J., Péli, E., Csintalan Zs., Tóth, Zs., (2012): Kiszáradás utáni feléledésmenet egy zsombéktetőn és egy semlyékben élő tőzegmohán. IX. Magyar Ökológus Kongresszus, Keszthely, 2012. szeptember 5-7., 44.
5. Nagy J., Cserhalmi D., Molnar M., Gal B., Peli E. (2009): The skirt – mire: a new type of floating mires. Ecológia (Bratislava), 28(2): 206–212.
6. Czóbel Sz., Horváth L., Szerdahelyi T., Nagy J., Szirmai O., Gál B., Cserhalmi D., Fogarasi G., Ürmös Zs., Péli E.R., Grosz B. (2008): The measurement of yearly C-, N- and CH4 balance in characteristic Hungarian wetland ecosystems. Preliminary results. Acta Biologica Szegediensis, 52: 213-216.
7. Péli E., Cserhalmi D., Nagy J. (2009): Két beregi tőzegmohás élőhely ökofiziológiai vizsgálata. VIII. Magyar Ökológus Kongresszus, Szeged, 2009. augusztus 26-28., 170.
8. Péli E., Czóbel Sz., Nagy J., Koronatova N.G., Kosykh N.P. (2007): Comparison of biomass and carbon-flux data considering the role functional groups and species diversity in two typical West Siberian peatlands. West Siberian peatlands and carbon cycle: past and present. In: Proceedings of the Second International Field Symposium, Khanty-Mansiysk, : 138-140.
9. Koronatova N.G., Kosykh N.P., Czóbel Sz., Péli E., Nagy J. (2006): Some parameters of C turnover in ryam ecosystem in forest-steppe zone of Western Siberia /in Russian with English summary/ In: Proceedings of the 5th Mire & Biosphere Scientific School, Tomsk, Russia, September 2006, 215-221.