Növénytani Tanszék, ismertetés

Munkatársak

A szervezeti egység bemutatása

A Növénytani Tanszék 2013. május 1-én alakult a Növénytani és Ökofiziológiai Intézeten belül a Mezőgazdaság - és Környezettudományi Karon.
Jogelődje a Növénytani és Növényélettani Tanszék volt, amelynek olyan nagyhatású professzorok voltak a vezetői, mint Hortobágyi Tibor, Kovács Margit és Tuba Zoltán. Az új Tanszék a Növénytani és Ökofiziológiai Intézet és a Környezet és Tájgazdálkodási Intézet Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék volt munkatársaiból szerveződött.

A tanszék céltudatosan kezdte meg új szellemi műhelyek felépítését. A kutatási munkákban szerves együttműködésben dolgozik hazai és nemzetközi projektekben az Intézmény és a Kar tanszékeivel, és külföldi egyetemekkel, kutatási intézményekkel is. A Tanszéken 3 habilitált egyetemi docens, 1 egyetemi adjunktus, 1 tudományos munkatárs és 3 tanszéki mérnök dolgozik.

A Tanszék fő kutatási-oktatási irányvonalát a következő módon lehet összefoglalni:„ Komplex botanikai alap - és alkalmazott kutatás, ehhez kapcsolódó oktatás, szakmai tanácsadás, tudományos utódnevelés, amely a munkahelyteremtés területére is kihat, szervesen együttműködve a hazai állami, civil és privát szférával is, lehetőséget adva európai együttműködésre és közös munkára is .”

Oktatási portfólió

A Tanszék végzi minden nappali és levelezős szakon a növénytani oktatást a Gödöllői MKK és GTK Karokon. Ez kiterjed az alap és alkalmazott tantárgyak területére is. A Tanszék a kar minden alapszakán végez oktatási tevékenységet és differenciált szakmai ismereteket ad számos Bsc. és MSc. nappali és levelezős szakon. A képzésekben minden tantárgyhoz biztosítja a tananyagot. A számos szakdolgozó és diplomaterves mellett kiemelt figyelmet fordít a tudományos utánpótlás nevelésre, számos sikeres TDK-s diák (2 Pro Scientia érmes diákunk is van) és számos PhD. hallgató munkáját irányítja a Biológiatudományi- és a Környezettudományi Doktori Iskolák keretében, valamint jelentős arányban védett hallgatóval is rendelkezik. Az általános képzés mellett, a tanszék dolgozói a tudományos életben elért eredményeiket az oktatásban is alkalmazzák, a Tanszék arculatának a kialakításában.

Így a tanszék meghatározó profiljához tartozik a pázsitfüvek, a tőzegmohák, páfrányok és a vízi növények ismeretének a taxonómiai, ökológiai, természetvédelmi és gazdasági jellemvonásaiknak a mélyebb ismeretátadása, a vegetáció-térképezés hazai és nemzetközi módszerekkel történő megismertetése . A legkülönbözőbb különbözőbb hazai élőhelytípusok (a száraz gyepektől az erdőkön és folyóvizeken keresztül a tőzegmohalápokig) vegetációjának a vizsgálatai.

Kutatási portfólió

A hazai gyeptársulások cönológiai helyének tisztázását, és az európai cönoszisztematikai rendszerekbe való beillesztését kezdte meg az általa tisztázott, meghatározó szerepet játszó pázsitfüvek alapján . A tanszék dolgozói több új hazai társulást írtak le.
Számos hazai területekről publikáltak vegetációtérképet: Pilis, Mátra, Balaton-felvidék, Körös-Maros köze, Bodrog-köz, Beregi-sík. Ezen túl a Nemzeti Biodiverzitás monitorozó Rendszer keretei között számos nemzeti parki megbízás alapján készített élőhely térképeket a Gödöllő-dombság, Putnoki-dombság és a Tiszántúl területén.

Németországi, svédországi folyóvízi térképezésen vett részt nemzetközi kutatócsoportban. A tanszék Oroszországi és Németországi kutatócsoportokkal közös tőzegmohalápi vegetációvizsgálatokban és ökofiziológiai mérésekben is részt vett.

A tanszék több hazai kisebb vízfolyás vegetációját, holtágait, tőzegmohalápjait is kutatta, kutatja.

Ex-situ fajmegőrzési kísérleteket végez fokozottan védett növényfajok megmentése érdekében

A gyepgazdálkodási lehetőségekhez különböző legeltetett térszíneken történtek felmérések. Az országban lehetőleg minél szélesebb körben, 20 évre visszanyúlóan vesz részt hazai legelők gyepgazdálkodási, cönológiai vizsgálatában. Új hazai és külföldi területeket is folyamatosan bevonnak a legelő állatok gyepre gyakorolt időbeli és térbeli hatásainak a vizsgálatába.