Üvegházhatású gázok forgalmának szabályozása a mezőgazdaságban

A klímaváltozás és a helytelen mezőgazdasági gyakorlat következtében a hazai gyepek állateltartó képessége csökkenhet. Aszálykor a talajból szén-dioxid, míg helytelen műtrágyázás vagy trágyakezelés esetén dinitrogén-oxid, illetve metán juthat a légkörbe felerősítve ezzel a klímaváltozást. Ugyanakkor az állateltartó képesség megtartása és növelése nem járhat együtt az üvegházhatású gázok kibocsátásnak növelésével, nem csupán a klímaváltozás miatt, hanem a talaj szén és nitrogén tartalmának, így a talaj produktivitás megtartásánakérdekében sem.

Ezért a Magyar Tudományos Akadémia - Szent István Egyetem Növényökológiai Kutatócsoportja az "AnimalChange" EU FP7-es 2011-ben indult kutatási programjának keretében

  • olyan mezőgazdasági technológiákat keres, amelyek alacsonyabb üvegházhatású gáz kibocsátás mellett ugyanolyan vagy éppen magasabb produktivitást eredményeznek.

A kutatócsoport a kiskunsági szürkemarhák ellátását biztosító kaszálók és legelők szén-dioxid forgalomára gyakorolt hatásának vizsgálatával foglakozik. A projektben résztvevő társintézetekkel összhangban eddig arra jutottunk, hogy a legelők nagyobb szén-dioxid megkötő kapacitással rendelkeznek a kaszálókkal szemben. Jelenleg a farm szintű üvegház egyenleget, tehát a teljes gazdálkodásból származó szén-dioxid egyenértékben kifejezett nettó üvegházhatású gáz kibocsátás meghatározásán dolgozunk.

Ennek során távérzékeléssel biomasszát becslünk és megvizsgáljuk az ökofiziológiai folyamatok térbeli heterogenitását, csökkentve ezáltal a mért szén-dioxid fluxusok bizonytalanságát. Továbbá megvizsgáljuk, hogy vajon szárazság hatására a növények, a gombák vagy a mikrobiális közösség általi szén-dioxid veszteség növekszik-e legintenzívebben. Az eredmények kiértékelést különböző ökoszisztéma modellek segítségével végezzük.

Publications

Koncz, P., Pintér, K., Balogh, J. et al. (2017) Extensive grazing in contrast to mowing is climate-friendly based on the farm-scale greenhouse gas balance Agriculture, Ecosystems & Environment, 240, 121–134.